I wrote her off for the tenth time today And practiced all the things I would say But she came over I lost my nerve I took her back and made her dessert Oh I know I'm being used That's okay man cause I like the abuse Oh I know she's playing with me That's okay cause I've got no self esteem
We make plans to go out at night I wait till 2 then I turn out the light This rejection's got me so low If she keeps it up I just might tell her so
When she's saying, oh, that she wants only me Then I wonder why she sleeps with my friends When she's saying, oh, that I'm like a disease Then I wonder how much more I can spend Well I guess I should stick up for myself But I really think it's better this way The more you suffer The more it shows you really care Right? Yeah-eh-eh
Now I'll relate this little bit That happens more than I'd like to admit Late at night she knocks on my door She's drunk again and looking to score Oh I know I should say no but It's kind of hard when she's ready to go I may be dumb, but I'm not a dweeb I'm just a sucker with no self esteem
When she's saying, oh, that she wants only me Then I wonder why she sleeps with my friends When she's saying, oh, that I'm like a disease Then I wonder how much more I can spend Well I guess I should stick up for myself But I really think it's better this way The more you suffer The more it shows you really care Right? Yeah-eh-eh
I've been thinking about what you have done to me The damage is much deeper than you'll ever see Hit me like a hammer to my head I wonder were you pushed or were you led?
Why did you do it? Why did you do that thing to me? Why did you do it? Why did you do that thing to me? The only one who knows the truth, Man it's him me and you.
My friends they listen to the things i say They listen and they hear more everyday But i know they never understand it Because it was no accident you planned it.
Mindig van egy utolsó csepp. Érdekes módon a sokkal súlyosabb dolgok után általában egy apróság szokott lenni az. Gyakorlatilag fél éven át döngölt a földbe és én csak kapálóztam, mint egy hülye, csak szerettem volna, hogy szeressen... Megértettem a problémáit, azonosultam a fájdalmával és azt hittem, a szerelmem elég lehet ahhoz, hogy ő is szeressen. Ezért aztán minél jobban bántott, én annál jobban szerettem, remélve, hogy egyszer majd csak rájön, hogy mennyire fontos nekem. Aztán két hete egy apró dolog kellett csak ahhoz, hogy lássam, hogy milyen szánalmas dolog is szeretni valakit, aki ezt nem tudja viszonozni. Elkezdtem összegezni magamban, hogy milyen negatívumok is értek tőle röpke pár hónap alatt. Mással flörtölt a jelenlétemben. Mások előtt nevezett balfasznak. Mások előtt lekezőlen bánt velem. A legszerelmesebb éjszakánk után reggel még csókkal búcsúzva mentem munkába, rá pár órára kaptam tőle egy olyan smst, hogy "egy szemét vagy, már bánom, hogy az éjszaka engedtem neked...". Ma se értem miért. Négyszemközt is lúzerezett és balfaszozott. Márciustól szeptemberig összesen egy hónapot dolgozott. Én etettem, itattam, fizettem az albit, mindent. Hetente átlagosan két-háromszor szakított. Kivágta a negyedikről az utcára a virágcsokrot, amit tőlem kapott. Szemét voltam, mert nem fizettem ki neki a jogosítványát... Nem is titkolta, hogy együttlétünk alatt beregisztrált a mydatere. Strandra csak úgy tudtunk menni, ha előtte vettem neki fürdőruhát. 5 hónap alatt kb 25 ezret költöttem női fodrászra, emellett vettem két napszemüveget, egy nyári ruhát, alsó hangon két pár cipőt, az említett fürdőruhát... hirtelen ennyi. Egy szeretkezéskor gyorsan mentem el. Előfordul bárkivel. Ő dühöngve átvonult a másik szobába maszturbálni... (Minden szeretkezéskor ügyeltem rá, hogy elmenjen, de miután elmentem, kellett volna pár perc, hogy képben legyek megint.) Az exe nevén szólított. Élete minden depressziós nyűgjéért én voltam szerinte a felelős. Állandóan fröcsögve dühöngött a telefonban, majd rendszeresen kinyomott. Ahhoz is lusta volt, hogy a szőnyegről feltakarítsa a macskái piszkát... Mikor szeptember 12-ére elfogyott a pénzem és az állásomból is kitettek, ő 13-án addig balhézott és alázott amíg nem bírtam tovább és eljöttem. Az albiból, amit én fizettem. Miután elüldözött, én még mindig szerettem volna folytatni. (Tudom, mazochista hülye vagyok... :-) ) Amikor bementem a munkahelyére megbeszélni vele, olyan ridegen és gyűlölettel fogadott, amilyet egyáltalán nem érdemeltem meg. Azt mondta akkor, hogy ha nem takarodok el, akkor kidobat... Azt állította, hogy nagyon szeretett és hogy nem tudja kiheverni a szakításunkat, hogy nem képes bízni senkiben... Egy hónap alatt már két pasival jött össze, az egyikkel le is feküdt... Legalábbis kettőt mondott...
És én ezek után is tartottam vele a kapcsolatot azóta is. Aggódtam érte, meghallgattam, stb. Amikor az új pasival végetértek a dolgaik, állítólag összeroppant, stb. Én hülye meg látni szerettem volna, segíteni rajta. Megbeszéltük, hogy elmegyek hozzá. Másnap kétszer is hívtam, hogy megyek. Mindkétszer kinyomott. Írtam neki smst, hogy majd hívom, ha ott leszek. Mikor hívtam, már nem nyomott ki. Ki volt kapcsolva. Elmentem a lakásához. Ott állt a csávó kocsija. Ez volt az utolsó csepp. Felbasztam magam nagyon. Engem gyűlölködve fogadott és ki akart dobatni? Egy olyan embert meg akinek mása is van mellette és el akarja hagyni, még ő könyörögne vissza? Ennyi volt.
"hazugság volt az életed,elcsaltad az elmúlt éveket.
fáj,éget minden pillanat,lehet ettöl jól érzed magad.
Aki ezen tüneteknek akár csak a 30%-át észleli párján, meneküljön!!!
Az érzelemszabályozás módosulásai - perzisztens diszfória (állandósult érzelmi lehangoltság) - krónikus öngyilkossági késztetések - önbántalmazás - robbanékony, vagy rendkívül gátolt düh (váltakozhatnak) - kényszeres, vagy rendkívül gátolt szexualitás (váltakozhatnak)
A tudat módosulásai: - a traumatikus csalakményre vonatkozó amnézia, vagy hiperamnézia (felfokozott emlékezés) - átmeneti disszociatív epizódok - deperszonalizáció, vagy derealizáció - az élmények újraélése akár a poszttraumás stressz zavar emlékbetöréses tünetei, akár az élményektől való kényszeres tépelődés formájában
Az önészlelés módosulásai: - tehetetlenségérzés vagy a kezdeményezőképesség lebénulása - szégyenérzés, bűntudat, önvád - tisztátalanság, vagy megbélyegzés érzése - másoktól való (teljes) különbözőség érzése (különlegesség érzése, teljes egyedüllét érzése, kételkedés bárki megértésében, nem-emberi identitás érzése)
Az emberi kapcsolatok módosulásai: - elszigetelődés, és visszahúzódás - az intim kapcsolatok megszakadása - ismételt megmentőkeresés - állandósult bizalmatlanság - az önvédelem ismételt elmulasztása
A jelentésrendszerek módosulásai: - az élethez lelkierőt adó hit elvesztése - reménytelenség, és kétségbeesés érzése
I loved her body... Kezdek fiatal lenni. Az idő úgy folyik át az életen... nem is tudom, mi is van? Lagarder lovagnak könnyű dolga volt... Megbosszult valakit, aki jelentett a számára valamit, de soha nem kellett részegen szembenéznie a magányos ünnepek gyilkos valóságával. Hallgathatod az egyszerű punk zenéket, hallgathatsz anyádra - ha van... - hallgathatsz csak úgy, mert miért ne tennéd. De az egész nem fog többet érni egy kurva szétdugott fájó pinájánál. Holnap megint kézbe vesz majd valaki. Holnap megint nem veszed kézbe magadat. Rossz bor, rossz élet. 1956-ban tényleg azért halt meg annyi ember, hogy most én itt üljek félrészegen? Érdekel ez valakit? És ha igen... az elmondhatja ezer év múlva, hogy itt voltam? Talán nem hiába? Hú de gáz mondat... Hú de gáz élet... Túl sok a pont, túl kevés a tett. Mint leszokni a cigiről, mint leszokni magamról, mint leszokni róla... Mint átmászni egy régi korhadt kerítésen, ami gyerekkoromban az utamat állta. Képek egymásra hányva... Hányva... Van vagy 14 éve hogy alkoholtól hánytam. Ami a maga nemében jó. Ami a maga nemében halálos. Baszd meg!!! Baszd meg!!! Baszd meg!!! Baszd meg!!! Elvis él! A rock örök és én, az örök gyerek, nagy levegőt veszek. Talán felfújok egy lufit, ami már amúgy is tele van héliummal, aztán sipító hangon tudatom a világgal, hogy étlen, szomjan és vakon törtettem át a sivatagon... Amire mindenki mint hőstettre tekint. És ... amit senki se lát, mert elfordítod arcod. Dögölj meg! Mert szeretlek. Bár inkább ne! Mert "she is a perfect ten". Szebb, mint én. ( Bár én se vagyok csúnya...) Honnan kezdtem és hova tartok? Mennyi kérdőjel kell egy jó írásba? Mennyit kell dohányozni a korai halálhoz? A bikaviadalban ki szeretne bika lenni? Meg amúgy is, mi a fasz van?? 2008 úgy vetette rám magát, mint pók a légyre... Örülök egy kicsit, hogy begubóztak. Örültem, hogy végre felfalnak. Hisz, olyan nyálkás volt már ez az élet... A jövő gyomrában is jobb, mint a múlt poklában. Mindegy, hogy az a múlt az enyém, vagy a tiéd... Vigyázz helyettem magadra! Sajnálom, hogy az jött el , aki csak nemet tudott mondani, mikor hívtad. Mikor hívtad. Akkor ment, mikor jött. Akkor óvott, amikor meggyalázott. A gyalázat volt a végzete, féltett magától... De... "Az harap beléd a legnagyobbat, aki szeret"- mondta és megölte szerelmét... Aztán megvacsorázott. Mert nagyon éhes volt.
A buli íze a számban Lányok neon ruhában Oldódnak a színpadon Részeg vagyok nem is tudom Mire jó, ha jó ez Az alkohol boldoggá tesz Akkor az a kevés kis öröm Is kihányva fekszik a kövön
Fáj a fejem,a szívem túl nagy És nem tudom, nem tudom hol vagy Forog a világ, elfolyik minden Nekem senkim, de senkim sincsen
A torkom összeszorul Járni alig bírok Az útra napfény borul Ha rád gondolok sírok Nincs már miben hinnem Ráuntam a tájra Nekem senkim sincsen Most látsz utoljára
Fáj a fejem,a szívem túl nagy És nem tudom, nem tudom hol vagy Forog a világ, elfolyik minden Nekem senkim, de senkim sincsen
Fáj a fejem,a szívem túl nagy És nem tudom, nem tudom hol vagy Forog a világ, elfolyik minden Nekem senkim, de senkim sincsen
Fáj a fejem,a szívem túl nagy És nem tudom, nem tudom hol vagy Forog a világ, elfolyik minden Nekem senkim, de senkim, de senkim, de senkim sincsen
Csütörtökön újra láttam őt. Találkoztunk, beszélgettünk és jó volt vele... Már mást szeret. Ez nem jó. Az eszem tudja, hogy "jobb így". Meg hogy tovább kell lépni, töttörö. Faszság. Lófaszt. Meg minden... Hiányzik és féltem nagyon, mert az elmúlt két hónapban is úgy alakult az élete, ahogy gondoltam. És ha a továbbiakban is úgy fog alakulni... Féltem őt. És szeretem.
Valami. Pontosabban... igazán nem is volt. Ezt az idézetet egy reglapon találtam egy csajnál:
"Találni egy srácot, aki gyönyörűnek hív és nemcsak csinosnak aki felhív, amikor bele vagy gabalyodva aki fennmarad csak azért, hogy lássa, ahogy alszol Várni egy srácra, aki homlokon csókol, aki akkor is meg akar mutatni az egész világnak, amikor csapzott vagy aki a barátai előtt is fogja a kezed. Várni arra az egyre, aki állandóan emlékeztet rá, hogy mennyire érdekled őt és hogy milyen szerencsés hogy vagy neki Várni arra az egyre, aki a barátaihoz fordulva azt mondja, >>>>Ő az!"
Na ez a balek voltam én... Meg is mondta, hogy balek, balfasz, lúzer vagyok... A nőknek talán van ilyen álmuk, de nem éri meg így szeretni egy nőt. A szart is ki fogja taposni belőled... aztán keres valakit, aki belőle tapossa majd ki... Hehe Inkább sok felszínes kapcsolat, mint az a rohadék szerelem... Azokban nem veszem hülyére magam... Legyen az a hülye tyúk szerelmes, ne én. Aztán izguljon, hogy mit akarok, hívom-e, fontos-e nekem. Higgye azt, hogy ha küzd értem, akkor majd jobb lesz és megszeretem... Mától én szabom a feltételeket és bárki jön, bármilyen szintű kapcsolatra, baszhatja. A legkisebb szarakodás és annyit kap majd csak, hogy "ott az ajtó!". Már elkezdődött. Eddig mindig azt akartam, hogy szeressenek mindenhol. Már leszarom. A melóhelyemen szinte mindennap beszólok mindenkinek. Szarok rá, hogy szeretnek-e!! Engem még egyszer nem fog senki leszabályozni. Elveszem amit akarok és mindenkit leszarok. Ha kell becstelen is leszek. Miért ne? Hol van az megírva, hogy mindig nyílt kártyákkal kell játszanom? Vigyázzon magára az, akivel szembe kerülök... Ha meg olyan hülye, mint én voltam eddig... akkor majd ő is megkapja azt a pofont tőlem, ami talán kijózanítja a buta kis hitéből, hogy létezik igaz szerelem, meg egymásnak rendelés, meg a többi baromság...
Készséges vagy És szép De ha kell, hát megcsúnyulsz Idegenként is Az otthonom vagy Ahogy mohón hozzám nyúlsz Lehetnék hálás ezért Vagy sírhatnék Hogy néha máshoz is jó vagy De ha az öledbe bújok Nem érdekel Az sem, hogy lesz-e holnap
És ha holnap lesz is, Leszel-e benne Te Vagy leszek-e én Nem fáj a kérdés, Hogy van-e igazság A világ legvégén
Szépséges vagy És kész Vágyad nem alszik soha Anyanyelved A testbeszéd Te vagy az éjjel menyasszonya Lehetnél másé talán Vagy mindenkié Az enyém biztosan nem vagy De ha az öledbe bújok Nem érdekel, Az sem, hogy volt-e tegnap
És ha tegnap volt is, Voltál-e benne Te Vagy voltam-e én Nem fáj a kérdés Hogy van-e igazság A világ legvégén
Ha egyetlen óra lenne az élet Az utolsó percét Benned tölteném
I hate the world today Your so good to me, I know But I cant change Tried to tell you but you looked at me like maybe Im an angel underneath Innocent and sweet
Yesterday I cried You must have been relieved to see the softer side I can understand how youd be so confused I dont envy you Im a little bit of everything All rolled into one
Im a bitch Im a lover Im a child Im a mother Im a sinner Im a saint I do not feel ashamed Im your hell Im you dream Im nothing in between You know you wouldnt want it any other way
So take me as I am This may mean youll have to be a stronger man Rest assured that when I start to make you nervous And Im going to extremes Tomorrow I will change And today wont mean a thing
Im a bitch Im a lover Im a child Im a mother Im a sinner Im a saint I do not feel ashamed Im your hell Im you dream Im nothing in between You know you wouldnt want it any other way
Just when you think you got me figured out The seasons already changin I think its cool you do whatcha do And dont try to save me
Im a bitch Im a lover Im a child Im a mother Im a sinner Im a saint I do not feel ashamed Im your hell Im you dream Im nothing in between You know you wouldnt want it any other way
Im a bitch Im a tease Im a goddess on my knees When youre hurt When you suffer Im your angel undercover Ive been numb Im revived Cant say Im not alive You know I wouldnt want it any other way
A tegnapi napom egész jó volt amíg nem beszéltem vele. Utána szar lett... Nem tudom h maradjak-e Pakson, vagy induljak vissza egerbe? A lelkem mélyén még mindig várok valahol arra, hogy felhív, hogy menjek el hozzá, és töltsük együtt az estét, menjünk el akár a melóhelyére bulizni... Pedig akkor csak arról lenne szó, hogy elővesz a talonból... Ennél többet érdemlek... Már ma randizhatnék egy csajjal Egerben, csak fel kéne hívnom... Egy ilyen csajjal nem lenne gond, az igényeimet kielégítené, nem éreznék iránta semmit, már pár kedves szónak meg egy kávénak is örül valami kávézóban, a többit meg leszarhatom... Na nem ez az a több, amit érdemlek, de ne is degradáljam már magam pótszerré... Akkor inkább én keressek valakit pótszernek...
Nem értem őt. Kapkod fűhöz-fához... megyek olaszba, megyek németbe, megyek Pestre... Elmar maga mellől, aztán rám fogja, hogy én hagytam el... Soha nem hazudtam neki, mindig mellette akartam állni, ő ezzel nem tudott mit kezdeni, bántott, vádaskodott. Most meg olyan emberkben bízik meg, akikben nem kéne. Elküldi nekem a Because of you-t, hogy miattam mennyire nem tud megnyílni senkinek, közben meg az msn felirata most az, hogy akkor higgyél férfinak, ha ló legel a sírján... Ez már szól valakinek. Persze, nincs senkije, csak az állítólag irántam érzett nagy szerelem után pár héttel már lett is "valaki, aki nagyon fontos neki". :-) Így kezdődött, így végződik. Az a valaki persze szokás szerint átverte. Még azt is sejtem ki az... Nem kell hozzá Columbonak lenni, hogy felmenjek az iwiwre, megnézzem a férfi ismerőseit, akik a szakításunk után kerültek oda arról a környékről ahol most lakik, leszűrjem kor szerint, nézzen ki valahogy és legyen egyedülálló. Egy ilyen ember van. Mondjuk nagy bizonyítvány a felém irányuló érzelmeiről, hogy két-három héttel utánam már bele is gabalyodott az első emberbe, aki jelentkezett rá. Az meg külön fáj, hogy nem becsületes. Ha rákérdeztem mellébeszélt, meg azt mondta, hogy tévedek. Ha mégse jönne össze semmi, akkor azért legyek ott talonban... Miért nem hiszek magamnak, és csak akkor hiszek nőnek, ha ló legel a sírján???
I know you're trying to get around me baby I know you've got me in your heart baby I know that you could love me If you only had a guarantee When I look at your face it's so empty I know I could fill you with love baby Your soul is dying for me Can't deny our energy
And you're far I'm near you're there I'm here you're hurting for me I can see it in your eyes Some of the hardest things are easy to achieve with patience
[chorus:] I'll wait for you until the heavens fall I'll wait for you until the end of the world I'll wait for you until I no longer breathe I know that's it's not impossible I'll wait for you until you finish your fight I'll wait for you until the timing is right I'll wait for you until you knock on my door 'cause right now it's feeling just like a movie just like a movie
I know that this is hard for you Want you to know that I'm feeling it too It's taken some time but now I see everything It's so clear to me
I can't give up your love without dying baby I'll wait until the sea is dry baby How do we know that love is Until it is free
And you're far I'm near you're there I'm here you're hurting for me I can see it in your eyes Some of the hardest things are easy to achieve with patience
chorus
You don't gotta do anything that you can't do You don't gotta do anything in a hurry You don't gotta do anything in a hurry I know you're there you got me You don't gotta do anything that you can't do You don't gotta do anything in a hurry You don't gotta do anything so don't worry I trust you and I know you're there I know you're there
Just like a movie Just like a movie Just like a movie Just like a movie
Zárva az ajtó és csendes kint az éj, még mindig várok rá, hogy újra itt legyél.
Telnek az órák, és arra ébredek, a remény eltűnt végleg, s én elveszítelek.
Azt mondtad érzed, hogy összetartozunk, s ez volt a sorsunk. Most mégis kérdezem:
Mit ér neked a szívem, ha így dobod csak el? Mit ér a holnap, ha várlak, de régen más jön el? Mit ér neked, mit adtam, s hogy álmom végre teljesült veled? A legszebb éjszakám mit ért neked?
Ahogyan senkit,úgy öleltelek, de tévedés csupán, hogy jól ismertelek.
Valakit láttam, de más vagy azt hiszem, s az, aki nálam ébredt, már nem jön el sosem.
Azt mondtad érzed, hogy összetartozunk, s ez volt a sorsunk. Most mégis kérdezem:
Mit ér neked a szívem, ha így dobod csak el? Mit ér a holnap, ha várlak, de régen más jön el? Mit ér neked, mit adtam, s hogy álmom végre teljesült veled? A legszebb éjszakám mit ért neked?
Már nem akarlak meghódítani, álmomban látott kép vagy, és én nem kereslek ébren, majd ha tudlak, nem kereslek. Nem kívánlak, és nem akarok a testedhez érni, mohó markolással és cirógatással. Tévedés, hogy megszerettelek, nem megszerezni, nem birtokolni akarlak, nem, nem, inkább a semmi. A halálos közömbösség. A csend, mint sikoly. Így akartad, akarjuk akkor így. Meggyógyulok. Kiírlak. Magamból. Csak rám ne nézz.
Csillagok alatt fekszik a test, Az enyém, a tiéd, akárkié. Könyörögnék, hogy engem szeress, De nem ragyogsz rám már soha többé.
Th-th-that that don't kill me Can only make me stronger I need you to hurry up now Cause I can't wait much longer I know I got to be right now Cause I can't get much wronger Man I been waitin' all night now That's how long I've been on ya
Decemberben ismertem meg Őt. Első látásra beleszerettem. Ő is sokat érzett azonnal, majd azt hazudta, hogy nincs senkije... Többször kerestem szilveszterig, majd munkából rohantam Hozzá, hogy éjfélkor Vele koccinthassak elsőnek azon a helyen, ahol dolgozott. Mikor beléptem és meglátott, azt láttam rajta, hogy örül nekem, nagyon jó volt minden, elkértem a számát, végre megadta, boldog voltam. Aztán három óra körül közölte, hogy igaz, hogy megadta a számát, de tudnom kell, hogy van valaki, aki nagyon fontos neki. Akkora csalódás volt!!! Visszaadtam a számát. Tudom, hogy hülyeség, hiszen nem is ismertem, de meg akartam halni, borzasztó csalódott voltam. (Mellesleg az a nagyon fontos valaki nem volt ott Vele... Az exét látogatta meg...) Nem kerestem utána. Forgott bennem a dolog, de nem. Márciusban ő keresett meg, hogy mi van velem, találkozhatnánk... Félve, de belementem. Amikor beszélgetni kezdtünk, igen gyorsan azon nagyon fontos ember exére terelte a szót, akit én ismertem és akivel csalták azóta is...Kihasználtnak éreztem magam, hogy csak ezért keresett meg, és utána se kerestem, de ő igen és én belementem, mert az eszemnél erősebb volt a szerelmem. Miközben találkozgattunk, tudtam, hogy ő szerelmes abba az emberbe, miatta van kikészülve idegileg, hogy megcsalják és kihasználják. De ő küzdött tovább valakiért, aki nem szerette, én meg őérte, aki mást szeretett. Egyszer aztán egy beszélgetésünk volt msnen és azt mondta, hogy nem bírja már ott, hozzam el haza a lakásába. Elmentem érte egy másik helységbe, hazavittem, kiszállt a a lépcsőháza előtt, megsimogatta az arcom és bement. Másnap megtudtam, hogy estére újra ott volt a pasinál... Azt éreztem, hogy szívat, de újra és újra találkoztam Vele... Áprilisban szakítottak Vele, addigra már nagyon közel kerültünk egymáshoz, de a szakításukig nem szeretkeztünk. Az utána történt meg, de ő közölte, hogy még nincs túl az előzőn, nem szerelmes, mint én. Én nagyon igyekeztem, amikor lehetett Vele voltam, kerestem a társaságát, ha felhívott, hogy unatkozik, rögtön mentem hozzá, stb. Hivatalosan áprilisban még nem voltunk együtt, Ő folyamatosan hárította a nyomulásomat, időnként nyílt csak meg, én közben persze totál elbizonytalanodtam, nem értettem, hogy hogyan szerethet valakit, aki így megalázta és kihasználta és hogy nem tud szeretni engem... Még abban a hónapban elvittem magammal a kedvenc városába, mert annyira szerettem volna Neki örömet szerezni. Ahogy megérkeztünk a barátomhoz, akinél laktunk abban a pár napban, azonnal elkezdett flörtölni a barátom egyik haverjával. Hulla fáradt voltam, mert egy munkanap után vezettem le több száz kilómétert, de Ő ragaszkodott hozzá, hogy már aznap este el akar menni valahova, és akkor is elmegy a két sráccal, ha én nem megyek... Így aztán majd elaludva elmentem velük, már csak a féltékenység miatt is. (Utólag Ő azt állította, hogy nem ment volna, ha én nem egyezek bele. Már nem tudom mit higgyek) Órákon át néztem a két ember flörtjét, de nem szólhattam semmit, mert ugyebár hivatalosan nem voltunk együtt... Végül besokalltam és elindultam vissza a barátom lakásába, otthagytam őket. Amikor beültem a kocsimba, utánam jött és azt mondta, hogy túlreagálom a dolgot. Mikor nem adtam neki igazat, akkor én lettem az, aki hisztis... majd közölte, hogy másnap buszra ül és hazamegy, mert ilyen vagyok... Utólag már tudom, hogy nem ment volna, ha a sarkamra állok és engedem; akkor talán azt is belátta volna, hogy nem alázhat meg ennyire. De én könyörögtem neki, hogy maradjon és magamra vállaltam a felelősséget. Győzött, pedig nem akart. Talán csak idő kellett volna neki de én azt nem tudtam megadni, mert szerettem, és a szerelemnél nincs türelmetlenebb érzés. Vagy ajtót kellett volna mutatnom neki, hogy akkor jöjjön vissza, ha már tényleg nyitva lesz a szíve, de ezt sem tudtam megtenni, mert a szerelmes ember bármit elvisel, hogy csak a közelében lehessen annak, akit szeret. Így aztán egy olyan alá-fölé rendeltségi viszonyba kerültünk, ami mindkettőnknek rossz volt, de a helyzet ezt szülte meg. Szerettem volna, hogy szeressen, ezért gyakorlatilag bármit megtettem volna, Ő pedig folyamatosan hárított, gyakorlatilag hat hónapon át. Erre álltunk be. Tudtam, hogy szeretem de nem ismertem. Már több mint egy hónapja együtt aludtunk és Ő még mindig nem engedte meg, hogy elalváskor átöleljem, mert hogy akkor lefogva érzi magát. Meg ne érjek hozzá, mert fáj a háta. Hányszor ott volt a számon a mondat, hogy ha nem én lennék most itt, akkor se engednéd, hogy átöleljenek? De nem mondtam semmit, mert azt éreztem, hogy csak vesztenék azzal, ha kiállnék magamért, mert elveszteném Őt. Mert tudtam, hogy nem szeret... Mivel nem szeretett, ezért a pozitív tulajdonságaimat nem tudta úgy értékelni, mint egy szerelmes ember, a negatívumaim viszont szemet szúrtak neki... Amik közül sokat tényleg változtatnom kellett volna, de nem ment egy olyan közegben, ahol bármennyire szeretsz, nem kapsz vissza annyit, a hibáid viszont mindig nagyító alá kerülnek. Nagyon szerettem Őt, amikor dolgoztam, vagy csak nem Vele voltam, állandóan Rá gondoltam. Nem volt saját akaratom, ha akart valamit, megpróbáltam megadni neki. És még így is gyakran én voltam valamiért a szemét... Ha vezetni akart, tanítottam, sőt, odaadtam neki a kocsimat, hadd járkáljon vele jogsi nélkül. Márciustól augusztus közepéig összesen másfél hónapot dolgozott, mert hogy fáj a háta, stb. Amikor amiatt idegeskedtem, hogy elfogy a pénzem, akkor önzönek titulált, listákat készített, hogy mennyivel tartozik nekem és fenyegetőzött, hogy elhagy... Tudtam, hogy milyen pokoli élete volt ezért megértettem, hogy sokszor kifordul magából, de így is lassan telítődtem a méreggel... Az, hogy ennyire szerettem, a visszájára sült el, nem tudott felnézni rám, balfasz, lúzer voltam a szemében, aminek az idő múlásával hangot is adott. Néha azt éreztem, hogy azért vitázik és hisztizik annyit, hogy valamivel keményebben lépjek föl vele szemben, vagy nem tudom... Képes volt azon megsértődni, hogy nem kérdeztem meg hogy mit enne vacsorára... mellesleg megkérdeztem, és amikor szóról szóra visszamondtam neki a beszélgetést, akkor hallgatott, majd tíz perc múlva másért balhézott. Mivel a kapcsolatunk elején hozzá se érhettem, ha ő nem akarta, ezért a szex is az ő befolyása alá került. Amikor én akartam, akkor szemét kéjéhes pasi voltam, csak ha ő akarta, akkor volt oké. Bár... ez így ebben a formában nem igaz, mert képes volt arra is, hogy ő kezdeményezett, majd másnap kaptam tőle egy olyan sms-t, hogy már bánja, hogy engedett nekem. Ami bánásnak az volt pl. az oka, hogy mondjuk csak két szál cigit hagytam neki otthon egész napra. Igaz a bolt 100 méterre volt és pénz is volt otthon, de.... Tehát még a szex terén is kicsúszott a kezemből az irányítás. Olyannyira, hogy képes volt rámvágni az ajtót és átmenni a másik szobába maszturbálni, csak mert túl gyorsan elmentem... Senkinek se kívánom azt a megalázó érzést... Ami jót próbáltam neki adni azt kívűl helyezte a tudatán. Volt egy gyönyörű napunk Pécsett, kocsikáztunk a városban és körülötte, vásárolgattunk, felmentünk a tv toronyba, ahol végre pár percre boldognak és nyugodtnak láttam, kajáltunk, beszélgettünk, stb. Egy későbbi veszekedéskor meg azt vágta a fejemhez, hogy mikor pécsen jártunk nem csináltunk semmit... De nem ragozom, a lényeg az, hogy minden energiámat lekötötte az, hogy néha egy kicsit boldogabbnak lássam, már nem volt másra, sőt ahogy romlott a helyzet, csak fogyott az energiám. Arra már végképp nem, hogy önmagam megvalósításán dolgozzak.
újra írok, de minek? Néha úgy érzem, nem kapok levegőt. Utálom az érzést, hogy elcsesztem mindent. Hiányzik, de vége vége vége vége vége.... És csak magamnak köszönhetem... Azért lett vége szeptember 13-án, amit leírtam április 13-án. Nem változtam, sőt... Megértem őt. De akkor is iszonyatosan hiányzik!!!
Egyből ide lőttél (egyből ide lőttél) A szívem közepébe (bomba, bomba, bumm) Egyből hozzám jöttél (jöttél, jöttél) De senki nem is kérte Egyből beköltöztél (beköltöztél) Elvitted az autót (mi van?!) Másnap visszajöttél (ja ja jaj) Azt mondtad, hogy jó volt Jó mi?
Egyből lefeküdtél (ahh) Az ágyam közepére (tényleg!?) Egyből elaludtál (nem mondod…) És fölkeltél ebédre Aztán elnyomtad a csikket (mi?!) A tányér közepében (bizony, bizony) Irgalmatlan bűz volt (csak egy kicsikét) Hogy lesz ennek vége?! (soha)
Majd elfújja a szél Majd elfújja a szél Majd elfújja a szél Majd elfújja a szél
Este felébredtél Azt mondtad, hogy jöjjek Huha, elém kuporodtál Lécci, lécci motorozzunk már egyet naa A gumi csak úgy füstölt Nem is néztél hátra Furcsa volt az illat Ismeretlen márka
Majd elfújja a szél…
Kicsit bámultam a Holdat Te azt mondtad, majd holnap Vendégeid vannak, koncertet akarnak Énekelni kezdtél… basszus elpusztult a macska A szomszédom az őrnagy… jéé belelőtt a falba
Majd elfújja a szél…
Egyből ide lőttél (jahj) A szívem közepébe (naa) Egyből ide lőttél (lőttél) És a nyílvesszőn levélke (levélke) Vígasztalsz, hogy jobb lesz Sajnálod, hogy vége (na ah ah ah) Én örömömben sírok (sírsz?!) És azt mondom, hogy végre (h h h hm)
My code was invalid for your heart's machine, but my love is rigid, and full of very bad sins. Please, give me a code and a very last chance. And you'll be a big love, what's will full of thankfullness.
Éjfél után egy perccel. Még a tegnap íze, de a ma is elkezdődött valahol. Valahol ahol mások élnek. Valahol alszol, valahol éhes vagyok. valahol egy lepke megégeti magát és hímporát veszti, majd verdesve maghal az oly vonzó fényben. Valahol majd a holnapokban találkozunk. Ritka ismerősök leszünk, mint ezek a percek, amik jönnek-mennek, pihentetnek, átgyalogolnak az éjfélen, átgyalogolnak rajtam. És most itt vagy és mégsem, gyűlölöm a 21-ik századot!
Most visszanéz a tükör és már annyira üvölt velem a túlvilági kép, hogy már nem elég a hitem vissza nézni rám. Szemembe vési a hazugok vak igazát: "Nem lát de megtalál!"
Lépésben halad a reggeli kocsisor. Az autókban unott arcok haldokolnak, kik együtt utaznak, azok is több irányba néznek. Vannak, akik keresik az út szélén kavargó kipufogógázokban a hajnali ágyaikban hagyott szebb utazásokról szőtt álmaikat, vannak kik még mindig álmodnak, s persze vannak, kik egyszerűen csak utálják azt a tegnapot, amit leklónoz ez az újabb reggel. És vagyok én, aki csak figyelek. A járdán kopott padok, a padokon kopott emberek, van aki dohányzik is. Köztük az egyik én vagyok. Szmoggal telített levegővel tüdőzöm le a város modern nyomorát. Kiszorítja a füst a tüdőmből a levegőt és a rossz gondolatok elfoglalják az agyamat. Keserűn és kivédhetetlenül. Ez a város nem a házak, hanem az arcok összessége és én úgy tekintek rájuk, mint a zsidókra egy SS tiszt. A nagy része könnyedén kiiktatható, értéktelen, selejt. Ám az idő a selejttömegnek dolgozik. És mit tehet egy ember az idő kényszerével szemben? Lassan megérem, hogy ötödször is kicserélődik a teljes testem, és mégis egyre régebbinek látszik... Nem vigasztal, hogy azoké is, akik nem számítanak. Az idő nem a legjobb mesterlövész, hanem egy orvlövész, mindenre lő ami mozog és ráadásul hazug tolvaj is, hajnali álmokat és érzelmeket lop és a felejtés hamis selyemleple mögé hazudik mindent, ami most még szép és nemes... Lassan elfogy a cigarettám és elfogy a haragom is, újra hiányozni kezdek magamnak. Az idő újra percekben mérhető, már nem látom fogatlan vigyorú örökké éhes száját, visszabújt az órám mutatója mögé, de tudom, hogy onnan les sunyin és csak az alkalomra vár, hogy elvegye, ami ma még az enyém. Szorítom hát magam mikor tovább indulok, hogy el ne vesszek, hogy el ne veszítselek. És bár felül tudom, hogy fölöslegesen harcolok, de alul érzem, hogy vannak csaták, amiket akkor is érdemes megvívni, ha nem lehet megnyerni. És egy orvlövész azért téveszthet is. Talán ez volt az én hajnali álmom, bár már egyáltalán nem emlékszem.
Megírom, ezt, erre leesik, hogy dalban ezt is megírta Ákos...
Ákos : Ismerj fel
Hideg a reggel, Százezer ember Lehajtott fejjel Most is hosszú útra kel.
Hiába érzem, Hogy ma köztük vagy éppen, Az arcokat nézem, Hogy különbözni melyik mer, Ismerj fel.
A város a szemedbe nevet, Az ég alatt nincsen ma helyed, Most egyedül én tudom a neved, Ma találkoznunk kell, Ismerj fel! A város a szemedbe nevet, Az ég alatt nincsen ma helyed, Most egyedül én tudom a neved, Ma találkoznunk kell, Ismerj fel!
Tüzes a nappal, Tétova angyal, Megolvadt szárnyad, Többé nem repíthet el.
A város a szemedbe nevet, Az ég alatt nincsen ma helyed, Most egyedül én tudom a neved, Ma találkoznunk kell, Ismerj fel! A város a szemedbe nevet, Az ég alatt nincsen ma helyed, Most egyedül én tudom a neved, Ma találkoznunk kell, Ismerj fel!
Készséges vagy És szép De ha kell, hát megcsúnyulsz Idegenként is Az otthonom vagy Ahogy mohón hozzám nyúlsz Lehetnék hálás ezért Vagy sírhatnék Hogy néha máshoz is jó vagy De ha az öledbe bújok Nem érdekel Az sem, hogy lesz-e holnap
És ha holnap lesz is, Leszel-e benne Te Vagy leszek-e én Nem fáj a kérdés, Hogy van-e igazság A világ legvégén
Szépséges vagy És kész Vágyad nem alszik soha Anyanyelved A testbeszéd Te vagy az éjjel menyasszonya Lehetnél másé talán Vagy mindenkié Az enyém biztosan nem vagy De ha az öledbe bújok Nem érdekel, Az sem, hogy volt-e tegnap
És ha tegnap volt is, Voltál-e benne Te Vagy voltam-e én Nem fáj a kérdés Hogy van-e igazság A világ legvégén
Ha egyetlen óra lenne az élet Az utolsó percét Benned tölteném
Ákos : Végre
Végre Most hogy végre látlak, Van kire gondolnom, Végre És ha meg nem is kívánlak, Azért lesz miről álmodnom, Eszembe jutsz És elénekellek, Szóvá teszlek, Újjáteremtelek, Csak engedd meg.
Végre Meríts erőt a szóból, Amely hozzád beszél, Végre A szemed tüzének hódol A vers, amely miattad él, Így lettél múzsa, Így köt majd gúzsba Egyetlen dallam, Hogy végre szabad legyél, Hogy többé ne félj, Hogy többé ne félj.
Nem kell, hogy észrevedd, Mert meg sem értheted, Nem látja szép szemed, Hogy az átok alól Végre Feloldoztál, Zavartan felnevetsz, Örülsz, hogy itt lehetsz, Engem nem gyűlölsz, nem szeretsz, De az átok alól Végre Feloldoztál.
Végre Egy kérdésre vár csak a válasz, A titkod hadd legyek én Végre Ha a boldogtalanság fáraszt, Talán jóvátehetném Bizonytalan És egyszerű szándék, Maga a játék Az igazi ajándék Csak ne dobd el még Csak ne dobd el még.
Nem kell, hogy észrevedd, Mert meg sem értheted, Nem látja szép szemed, Hogy az átok alól Végre Feloldoztál, Zavartan felnevetsz, Örülsz, hogy itt lehetsz, Engem nem gyűlölsz, nem szeretsz, De az átok alól Végre Feloldoztál.
Az elmúlt 6 napban 63 órát melóztam. Fáradt vagyok. Csak ágyba esem és kimászok belőle reggel. Szombaton sikerült ugyan kicsit iszogatnom, de még az se volt az igazi, olyan hulla voltam. Ezzel az erővel tényleg indíthatnék egy saját vállalkozást, ott se nyomulnék többet. Meghalt az egyik macska. Egy órája ütötték el. Sajnálom, de nem annyira. Végül is nem voltunk puszi haverok, elmentünk egymás mellett. Ő is tovább hajtaná a nőstényeket és vadászna a madarakra meg egyéb zsákmányállatokra, ha engem lőtt volna le egy megveszett ámokfutó mondjuk. Még arra se figyelne fel, hogy ezáltal a hírekbe is bekerülnék. "Az idegileg labilis elkövető brutális kegyetlenséggel végzett a törzshelyéről hazafelé tartó 33 éves B. Szabolccsal. Több lövéssel terítette le, majd a földön fekvő tehetetlen áldozatának a fejét addig rugdosta, amíg az csak hörgött, és az agyveleje több részletben a járda betonján landolt." De a macsek ha élne, még ezt is leszarná. Legfeljebb ha éhes lenne, elfogyasztana egy kis velőt belőlem... :) Miközben ezt írom, chatelek Andival. Örülök, hogy ő jól van és végre boldog és kiegyensúlyozott. Ma semmit se fogok csinálni azt hiszem és ez megrémít.
